A core-izmok ismerete kulcsfontosságú lenne, viszont sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy sokan nincsenek tisztában ennek az izomcsoportnak az ismeretével, fontosságával. Amikor core-izmokról beszélünk, akkor arról az úgy nevezett izomfűzőről beszélünk, ami az egész gerincünket körül öleli. Ezek azok az izmok amikor a gyógytorna után a kedves páciens azt mondja „hű a múltkori torna után is olyan helyeken volt izomlázam, amiről nem is tudtam. hogy ott is izom van”.

A core-izmok legfontosabb feladata a stabilitás.

A core-stabilitás egyszerűen megfogalmazva az a képesség, hogy a lábakat és a karokat úgy mozgassuk, hogy a gerinc vagy a medence nem végez semmilyen mozgást, stabilan meg tudjuk tartani. Tehát a core-stabilitás lehetővé teszi, hogy az erő a talajtól a csípőn, a gerincen, vagy a lapockát a mellkassal összekötő ízületen keresztül energiaszivárgás nélkül haladjon át. Az energia nem vész el, csak átalakul elv alapján.*

Tehát a core-izmok az egész testünkben lévő testtartásért felelős izmok, ami kéz a kézben jár az egyensúlyi képeséggel. Egyszerűen core-izmok nélkül nincs/renyhe az egyensúlyi képesség és egyensúlyi képesség nélkül nincsen core-izom.

Testtartás és egyensúly:

az emberi test számos erőkarral van ellátva, melynek központja a törzs. Az emelők a törzshöz kapcsolódnak. Testsúlyunk ide összpontosul, a súlypont is itt található. A karok lábak folyamatos helyzetváltoztatása mellett egyensúlyi helyzetben kell maradni, egy mozdulat elindítása előtt és befejezése után is.

Ezen izomfűzők fejlesztése által javítható a különböző derékpanaszok, segíthetünk megállítani esetleg visszarendezni egy gerincsérvet, hiszen ha kellően erősek ezen izmok „leveszik” a terhelést a gerincoszlopról, ezzel kímélve a derekunkat/nyakunkat, függően a panasz helyétől.

Továbbá, mint már korábban említettem a mély izmok fejlesztésével javítható az egyensúlyunk, amivel egy esetleges „védekező” testtartásból kialakult egyik alsó végtagi túlterhelésből adódó fájdalmak csökkenthetők, továbbá különböző alsó végtagi sérülések megelőzhetők.

nyújtás

A mély izom gyakorlatok elvégzése mellett természetesen kellő figyelmet kell fordítani az izomzat nyújthatóságára is. Tehát a nyújtógyakorlatok beépítése is nagy jelentőséggel bír.

A nyújtásnak abban van szerepe, hogy izomzatunk rugalmas maradjon, felkészülve a különböző mozgásokra. Akár egy hirtelen jött mozdulatról, vagy egy hosszan kitarott mozdulatról legyen szó.

A nyújtás hatással van az ízületeinkre is.

Oly módon, hogy egy megfelelő rugalmasságú izom lehetővé teszi az adott ízületben a teljes mozgás kivitelezését. Ez azért fontos, mert hogyha nem használjuk egy adott ízületünket a teljes mozgásában előbb-utóbb kopás jelentkezik azon a pici felszínen, amit használtunk.

Ha már core-izom, egyensúly és izom rugalmasságról beszélünk, elengedhetetlen megemlíteni az úgynevezett fasciális (kötőszöveti) hálót.

Nem véletlen „háló”, hiszen az egész testünket behálózza. Minden izom felszínén megtalálható ez a nagyon vékony hártya, illetve egyes izmokat összekötvén is megtalálható egy úgynevezett fascia láncot alkotva.

Ez a hálózat a ”hihetetlen, hogy minden mindennel összefüggésben van” effektért felelős, hogyha mozgásról van szó.

A kötőszöveteknek olyan szerepe van, hogy képesnek kell lenniük az adott izomban/izmokban létrejövő mozgás közben azokon csúszni. Hogyha megfelelően tudnak csúszni, akkor a mozgás is tökéletesen létre tud jönni, anélkül, hogy a testünk jelezne, hogy itt valami nincs rendben.

Mikor tud jól működni ez?

Hogyha megfelelően tápáljuk kötőszöveti hálózatunkat. Itt kell megemlítenem a megfelelő napi folyadék bevitelt fontosságát.

Amennyiben valami probléma merül fel a kötőszövetben valamely testrészünkön, nekünk terapeutáknak az a feladatunk, hogy ezen problémák kezelésére alkalmas manuális módszerekhez nyúljunk.

 

Forrás:

Kiemelt kép: hippopx.com

*Boyle M. Funkcionális edzés mesterfokon. Budapest: Jaffa: 2014

*MacDonald GZ, Penney MDH et al. An Acute Bout of Self-Myofascial Release Increases Range of Motion without a Subsequent Decrease in Muscle Activation or Force. Journal of Strength and Conditioning Research 2013; 27(3):812–21

*Küpper T: Nichttraumatologische Aspekte des Sportkletterns in Wien Med Wochenschr 2005; 155/7–8: 163–170

 

Feliratkozás

Iratkozz fel hírleveleinkre:

*Az adatlap kitöltésével elfogadja az adatkezelési tájékoztatót

fb-share-icon

VÁR RÁD EGY INGYENES GYAKORLATSOR

X