Ebben a modern világban számos lehetőség áll rendelkezésünkre, és egyre gyakrabban találkozunk olyan szakmai titulusokkal, mint a „csontkovács” vagy a „gyógymasszőr”. Ezek a kifejezések azonnal felkeltik a figyelmünket, és sokan kíváncsiak arra, hogy vajon az ilyen terapeuták valóban hatékony segítséget nyújthatnak-e az egészségügyi problémák kezelésében.

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk az „egészségügyi szakemberek képzettségét” és azok közötti különbségeket.  Eláruljuk, hogy milyen szakmai hátteret és végzettséget igényelnek az egyes területek, és miért fontos, hogy megfelelően képzett szakemberekhez forduljunk az egészségünkkel kapcsolatos kérdésekben.

Vizsgáljuk meg, hogy mi a különbség egy sima masszőr, egy gyógymasszőr, egy gyógytornász, egy csontkovács és egy manuálterapeuta között. Ezen túlmenően feltárjuk, hogy milyen jogszabályok és szabályozások vonatkoznak ezekre a területekre, és miért fontos, hogy tisztában legyünk a választott szakember végzettségével és szakmai háttérrel.

A Misztikus Világ a Csontkovácsok és Masszőrök Körül

„Feszültségbuborékok kipukkadása, csontok helyrerakása..” és egyéb rendkívül misztikusnak hangzó, figyelemfelkeltő mondatokkal operálnak a csontkovácsok, masszőrök.
Sokszor kapjuk meg azt a kérdést, hogy menjen-e csontkovácshoz az adott problémával, mert itt-ott azt olvasta, azt hallotta, hogy rendkívül hatékony. Nem győzzük hangsúlyozni pácienseink számára, hogy nem minden arany ami fénylik.

Most szeretném nektek kifejteni, hogy bizonyos szakmák között mik a különbségek.

A Masszőr és a Gyógymasszőr: Különbségek és Feladatkörök

Sima masszőr bárki lehet, akinek 8 általános iskolai végzettsége van. Pár napos/hetes tanfolyamon szerzik meg tudásukat, amik arra jogosítják fel, hogy egészséges embereket kezeljenek ezeket frissítő és wellness célzattal. Rendkívül relaxáló, jóleső érzést tudnak nyújtani kezeléseikkel wellness centrumokban, uszodákban, stúdiókban.

A gyógymasszőr asztala a kötőszövet (izmok, fasciák), ezeket prevenciós és rehabilitációs célzattal kezeli. Közvetetten az ízületi funkciózavarokkal nem foglalkozik, de a kötőszövet kezelésével (masszírozásával), a struktúra javításával tud az ízületek funkciójára is hatni. Javítja a közérzetünket és keringésünket, csillapítja a fájdalmunkat, oldja a feszes területeket vagy éppen tonizálja egy-egy izomcsoportunkat, és nem utolsó sorban relaxál egy ilyen masszázs. Ezen felül egyéb más irányzatok felé is képzik magukat a szakemberek: pl. triggerpont kezelés, kineziotape stb.

Végzettségüket tekintve (ÉS EZT FONTOS KIEMELNI) nem minden masszőrképzés kötött előképzettséghez, sokan hobbiként csinálják meg a gyógymasszőri tanfolyamokat. Az IGAZI sport- és gyógymasszőri képzés korábban 2 éves OKJ, most 1 éves szakképzés keretein belül zajlik.

Ezt azért fontos kiemelni, mert az 1-2 hétvége alatt megszerzett oklevél mögött a tudás igen csekély, míg a rendes képzésen részvevő szakemberek tanulnak anatómiát, élettant, kórélettant stb. és kórházi gyakorlatokat is elvégeznek. Tisztában vannak az adott probléma/betegség hátterében zajló folyamatokkal, így pontosan tudják mikor szabad és mikor nem szabad kezelniük.

Gyógytornászok: A Funkcionális Állapot Felmérése és Kezelése

A gyógytornászok képesek felmérni a beteg funkcionális állapotát, meghatározzák a funkcionális problémákat és a háttérben álló kóros tényezőket, amelyeket a tanult módszereikkel, és eszközeikkel hatékonyan tudnak kezelni. Tudják, hogy a megelőzésben, terápiában és rehabilitációban hol a fizioterápiás eljárások helye, azokat a célnak megfelelően pontosan be tudják illeszteni a rendszerbe, képesek fizioterápiás kezelési eljárások technikai kivitelezésére, valamint annak irányítására, felügyeletére.
Mi a tanulmányainkat 4 éves BSc egyetemi képzésen végezzük, amit 1,5-2 éves MSc képzéssel ki lehet egészíteni. Továbbá hosszú listát lehetne írni a posztgraduális tanfolyamokról, amikkel még szerteágazóbbá tudjuk tenni ismereteinket (pl. sportrehabilitáció, neurorehabilitáció,  nyirokmasszázs és még sorolhatnám).

Csontkovácsok és Az „Izületi Manipuláció” Misztériuma

A csontkovácsolás népi hagyományokon és régi tapasztalatokon alapszik (tudományos háttere általában megkérdőjelezhető). Szintén a manuálterapeutához és gyógymasszőrhöz hasonlóan kézzel kezel. Ízületi mobilizációs és manipulációs kezelési fogásokat használ, de lágyrész technikákat azonban nem (mindig). A kötőszövetre kevésbé van hatással. Egy konkrét mozdulattal próbálja elérni a hatást, ezt nevezzük manipulációnak.

A manipulációs fogásokat sok esetben „roppanó” hang kíséri. Ez a roppanó hang nem biztos, hogy szükséges. Sokan misztikumot látnak a ropogtatásban, és azt hiszik, hogy valamit a helyére tesznek, ami onnan elmozdult. Nos, a csontok nem mozdulnak el „csak úgy”. Ha tényleg el lenne mozdulva, akkor azt ficamnak hívjuk. Ezt helyretenni pedig csakis orvosi kompetencia.

Itt megjegyezném: Jogszabályi előírások szerint ízületi manipulációt csak az végezhet, akinek van orvosi, vagy gyógytornász végzettsége, és Manuálterapeuta végzettsége. A 11/1997. NM rendelet előírásai szerint. Gyakorlatban bárki lehet csontkovács, aki elvégez egy 2-4 napos tanfolyamot, akár még masszőr tudás sem kell hozzá. Anatómia, élettan, kórtan, elsősegéllyel esetleg 4-6 órában. Te is lehetsz csontkovács. Be mernéd vállalni, hogy ennyi idő alatt megtanulod, és mernél másokat kezelni? El lehet gondolkodni, hogy rábízod-e az egészséged? Mindenkinek a saját felelőssége, hogy
kire bízza a gerincét, egészségét.

Országunkban a csontkovácsok szabadon tevékenykedhetnek, mivel nincs semmilyen előképzettséghez kötve a „hivatásuk”, éppen ezért sokszor a kevés anatómiai háttérismeret miatt sok veszélyt rejthet magában egy ilyen kezelés. A csontkovácsolás Magyarországon jogilag nem elfogadott gyógyító tevékenység, nincs szakmakódja, és nem sorolható egészségügyhöz, „ANTSZ” engedélyt sem kaphat egy csontkovács.

Manuálterapeuták: Az Orvosi és Gyógytornász Háttérrel Rendelkező Szakemberek

Hivatalosan a manuálterapeuták orvos vagy gyógytornász alapvégzettséggel rendelkeznek. Ezek miatt nekik önálló döntési kompetenciájuk van, nem kell orvosi beutaló. Ők állíthatnak fel szakvéleményt (hasonlóan egy diagnózishoz) és eszerint kezelnek, amiért ’kezeskednek’ is.
A legfontosabb talán, hogy szigorú szabályozás alá tartoznak, ezáltal büntetőjogi felelősség terheli őket. Hiszen nyilvántartási engedéllyel rendelkeznek, ahol szakszervezet is ellenőrzi őket.
5 évenként meghatározott számú kreditpontokat kell összegyűjteni a tanfolyamokból, hogy engedélyét meghosszabbítsa. Ezzel is biztosítva a napra kész szakmai tudást.
Mindig járj utána, hogy kihez mész kezelésre! Akár nyugodtan kérd el a végzettségét, keress utána a nyilvántartásban, hogy milyen egészségügyi végzettsége van.

A Döntés Súlya: Kire Bízzuk Az Egészségünket?

Az egészségügyünk kétségkívül az egyik legértékesebb kincsünk, és amikor egészségügyi problémákkal vagy fájdalommal találjuk magunkat szemben, elengedhetetlen, hogy megbízható és képzett szakembereket keressünk fel. 

A „csontkovácsoktól” a masszőrökön és gyógytornászokon át egészen a manuálterapeutákig és az egészségügyi szakemberekig sokféle szakember létezik, mindegyik saját képzettséggel és feladatkörrel. Fontos megérteni, hogy nem mindenki azonos szintű képzéssel és szakmai tudással rendelkezik. Az egészségügyi szakemberek közötti különbségek felismerése és megértése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb szakembert választhassuk egészségügyi problémáink kezelésére.

Források:

11/1997. (V. 28.) NM rendeleta természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről:

net.jogtar.hu

MGYFT: gyogytornaszok.hu

arthuman.hu

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

Előfordult már, hogy hirtelen fájdalmat éreztél a nyakadban és nem tudtad 
megmozdítani a fejed? Bár a nyaki problémákról keveset beszélünk, egy kisebb sérülés is komoly fájdalmat okozhat ezen a területen.

A nyaki fájdalom a mindennapi életünkre is hatással van és sokszor akár a
teljesítőképességünket is csökkentheti, ezért nem szabad halogatni a kezelését.

De milyen okok állhatnak a nyakfájás mögött és hogyan kezelhető a probléma?
Alábbi cikkünkben ennek járunk utána.

A nyaki gerincszakasz a gerincünk legmozgékonyabb része (7 csigolyából és
porckorongokból áll), s emiatt a legsérülékenyebb, legérzékenyebb szakasz is.
A nyak vagy nyaki gerinc feladata a mozgás, stabilitás, mobilitás biztosítása.

Bár az itt jelentkező fájdalom gyakoribb a felnőttek körében, de bármilyen életkorban előfordulhat. Sajnos a számítógép előtt töltött órák jelentősen növelik a nyaki gerincszakasz panaszait. A „okoskütyük” előtt töltött órák káros hatásáról, azaz sms-nyakról már egy korábbi cikkünkben is olvashattál.

Tehát a nyaki problémák leggyakoribb oka általában a rossz testtartás, ülőmunka, vagy fizikai megterhelés. Olykor elég egy hirtelen mozdulat, ami izomösszehúzódáshoz vezet. Ilyenkor csak enyhe tüneteket tapasztalunk és ezek pár napon belül enyhülnek.

Előfordulhat azonban, hogy komolyabb sérülés (elesés, sportsérülés) okozza a
problémát, de akár egy súlyos betegség is állhat a háttérben. Az esetek többségében többféle szempontot kell a gyógytornásznak egyszerre figyelembe venni, ezért komplex kezelésre van szükség.

Nyakfájdalom tünetei

A nyakfájás kialakulhat hirtelen (akut) vagy fokozatosan is jelentkezhet
(krónikus fájdalom).

A következő tünetekkel járhat együtt:
– éles vagy lüktető fájdalom
– nyaki merevség
– zsibbadás
– tűszúrásszerű fájdalom
– gyengeség érzet
– de akár fejfájást és migrént is okozhat.

Nyakfájdalom gyakori okai

Ahhoz hogy feltárja az okokat, a gyógytornásznak számos vizsgálatot el kell
végeznie, mivel a nyak összeköttetésben áll a szív/mellkasi területekkel is.

Milyen okok állhatnak a háttérben? Néhány gyakori ok lehet a következő:

Rossz testtartás

Életünk nagy részét a számítógép, mobiltelefon vagy munkaasztal fölé hajolva
töltjük. Ennek következtében bizonyos izmok túlfeszülhetnek, az izomegyensúly
felborul, és a stabilizáló izmok a helytelen testtartás miatt elgyengülnek.

Meszesedés

A nyaki problémák leggyakoribb kiváltó oka a nyakcsigolyák degeneratív
meszesedése, amely gyulladás kialakulásához is vezethet. Ilyenkor gyakori
tünet, hogy bizonyos mozgások esetén ropogó, recsegő hangot hallunk.

Myofasciális fájdalom

Bármilyen helytelen terhelés következtében a laza és rugalmas rétegek kötötté
válhatnak. Ilyenkor az izomzatban ún miofasciális trigger pontok jönnek létre.
A trigger pont egy kis csomó az izomban és/vagy fasciában, ahol a feszesség a
legerőteljesebb, és nyomásra érzékenyen reagál. Ebből a pontból más területekre
is kisugározhat a fájdalom (ezt hívjuk myofascialis fájdalom szindrómának).

Nyaki porckorongsérv

A fokozott fizikai terhelés miatt a csigolyák károsodhatnak. Ha a porckorong
rostos fala sérülést szenved és meggyengül, porckorongsérv alakulhat ki, ami
szintén nyakfájdalmat okozhat.

Rheumatoid arthritis

Ez egy autoimmun eredetű kórkép, ami izületi gyulladást, fájdalmat, merevséget
okoz az érintett izületekben.

Ritkább esetekben a nyaki fájdalmat neurológiai problémák is okozhatják vagy
agyhártyagyulladás kísérő tünete is lehet.

Nyaki fájdalom kezelése

Nyaki gerincünk egészségéért mi is sokat tehetünk.
– Figyeljünk testtartásunkra munka közben is, munkakörnyezetünket tegyük
ergonómiailag megfelelővé.
– végezzünk nyaki mobilizáló gyakorlatokat, nyújtást naponta 10-15 percet
Az egyik legjobb választás, ha gyógytornász segítségét kérjük, aki egyénre szabott kezelési tervet készít számunkra.

Ha hasonló problémát tapasztal, keresse gyógytornászainkat személyesen
centrumunkban vagy foglaljon időpontot.

Források:

szirompatikak.hu

kerrisdalephysiotherapy.com

responsephysio.com

mozgasklinika.hu

egeszsegkalauz.hu

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

Az elesés kockázata éveink számával növekszik, ezért foglalkoznunk kell témával, s leginkább a megelőzéssel. Az időskor előrehaladtával az egészségi állapot változásai és néha a kezelésükre használt gyógyszerek is növelhetik az elesés valószínűségét (és ennél fogva az idősek gondozásának egészségügyi költségeit is.)

Az idősebb korúak mintegy harmada évente legalább egyszer elesik, amely az esetek nagy százalékában akár csonttöréshez, fejsérüléshez is vezethet.

Az eleséstől való félelem miatt egyesek korlátozzák a mindennapi tevékenységeiket, remélve, hogy ezzel csökkentik a kockázatot. Valójában azonban a mozgáshiány következtében inkább romlik az önellátási képesség, gyengülnek az izmok, így nagyobb lesz az újbóli elesés kockázata is.

Az elesés kockázatának felmérésére próbáld ki ezt a három egyszerű tesztet:

1. Ülj egy karosszékbe. A hátad legyen a szék háttámlájához támasztva, és ülj karba tett kézzel. Mérd le, hogy mennyi időbe telik, amíg ötször felállsz, majd leülsz a székre a lehető legrövidebb idő alatt (nem kell minden alkalommal hozzáérned a szék háttámlájához, de teljesen állj fel). Az 5. alkalom után, amikor a feneked leér, állj meg az időméréssel. 12 másodpercnél hosszabb ideigtartott? Ha igen, akkor magas az elesés kockázata, és érdemes lépéseket tenned!

2. Állj egy pult mellé. Próbálj meg egy lábon állni anélkül, hogy hozzáérnél valamihez, és tartsd így a lábad legalább 6.5 másodpercig. Ha nem sikerül, akkor magasabb az elesés kockázata, és érdemes szakemberhez fordulni.

3. +1 TUG-teszt (Timed Up & Go) alkalmazása során azt az időtartamot kell lemérni másodpercben, amelyre egy ülő embernek szüksége van ahhoz, hogy felálljon, majd normál tempóban elsétáljon egy 3 méter távolságban elhelyezett tárgyhoz, majd azt megkerülve és visszasétálva visszaüljön a székére. (A tesztet ebben a videóban megtalálod). Amennyiben ez tovább tart, mint 13.5 másodperc, akkor magasabb az elesés kockázata.

Ezek a tesztek emellett kiváló gyakorlatok is lehetnek az egyensúly és erőnlét javítására is. Ha bizonytalan vagy vagy segédeszközre van szükséged az egyensúly megtartásához, akkor csak egy erre megfelelő segítő személy jelenlétében végezd el a gyakorlatokat.

A legjobb, hogy ezeket a egyszerű teszteket nem csak értékelésre használhatod, hanem akár gyakorlatokká is alakíthatod őket.

Próbáld meg, hogy mennyi ideig tudsz egy lábon egyensúlyozni (szükség esetén érints meg egy pultot). Lassan növeld meg az állva felülések számát, amíg az izmaid el nem fáradnak.

Sétáljunk rendszeresen!

Ne hagyd, hogy az eséstől való félelem megakadályozzon abban, hogy élvezd a szabadban való mozgás egészségügyi előnyeit (mind fizikailag, mind mentálisan), de tedd ezt biztonságosan:

– Akár napi fél óra séta is lényegesen hozzájárul a fizikai kondíció fenntartásához.
– Keress olyan sétáló területeket, amelyek biztonságosak.
– Viselj megfelelő szabadtéri cipőt.
– Tartózkodj jól megvilágított területeken, és szereltess be mozgásérzékelős világítást otthonod körül, hogy lásd az akadályokat.

A fizikai aktivitás is sokat segíthet az elesés megelőzésben. Szakember jóváhagyásával gondolkodj el olyan tevékenységeken, mint a vízisportok, túrázás, tai-chi vagy a nordic walking. Ezek a tevékenységek javítják az az egyensúlyt, erőt, a koordinációt és a rugalmasságot, csökkentve ezzel az esések kockázatát.

Egy gyógytornász megfelelő edzésprogramokat javasolhat, személyre szabott edzésprogramot készíthet, amely az egyensúlyod, rugalmasságod és izomerőd javítására szolgál.

Fontos megjegyzés: Ezen a blogon található javaslatok nem helyettesítik a gyógytornász tanácsait. Ha hasonló problémát tapasztal, keresse gyógytornászainkat személyesen centrumunkban vagy foglaljon időpontot.

Források:

lifemark.ca

mayoclinic.org

gerinces.hu

injurymatters.org

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

A Vagus terápia egy olyan megközelítés, amely a vegetatív idegrendszerre gyakorolható hatásokkal próbálja elősegíteni a stressz csökkentését és a belső harmónia helyreállítását.

„Selye János szavaival élve: ‘Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz.’

Szükségtelen tovább ragozni, mit is jelent a stressz. Mindenki találkozott már vele életében legalább egyszer (vagy mindennap, minden percben). A modern ember tartós feszültségben él. A tartós nyomás és elvárások, amik ránk nehezednek, a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus részét elnyomja, ami később testi konzekvenciákhoz vezet.

Mi is az a Vagus?

A N. vagus a 10. agyideg (bolygóideg), amely kezelésével a vegetatív idegrendszerre tudunk hatást gyakorolni. Működése a stressz és a pihenés reakcióinak szabályozásában kulcsfontosságú.

Rengeteg megküzdési stratégiával találkozhatunk újságokban, illetve szakirodalmakban is (lásd források).

Természetesen nem minden megküzdési stratégia teljesen egészséges megoldás. Értem itt ezalatt a túlzott alkohol-drogfogyasztás, vagy dohányzás nemes hagyományát. Sajnos olyan technikát még nem fejlesztett ki a tudomány (vagy csak nem tudunk róla), amivel teljes mértékben ki tudjuk írtani a stresszt az életünkből. Azonban szerencsére rengeteg olyan fogás van már a tarsolyunkban, amivel nem a környezetet, hanem a saját kis világunkat tudjuk kicsit „átalakítani”. Ha megtanuljuk kezelni a stresszhelyzeteket és nem beleloholni magunkat, akkor az olyan, mintha tényleg megszüntettük volna a stresszforrást. Nem az egész világban, hanem csak magunkban az igaz, de talán ennyi mindenkinek elég.
Ugyanis a folyamatos stressz hatására nem éppen kellemes kórképeket tudhatunk
magunkénak.

Stressz és a Vagus Terápia

Az utóbbi években egyre több figyelem irányul a Vagus ideg és a stressz közötti kapcsolatra.

A túl sok testi-lelki teher eredményei lesznek:

– Kardiológiai kimerültség, betegségek
– Emésztőszervi panaszok, betegségek
– Mentális diszfunkciók, koncentrációs zavarok, alvási nehézségek
– Termékenységi zavarok
– Immunrendszeri diszfunkciók, autoimmunitás, betegesség
– Feszes, kemény, nyújthatatlan, kötött izomzat és kötőszövet
– Van megoldás! Nagy segítséget nyújt a vegetatív egyensúlyunk visszaszerzésében a vagus manuális mobilizálás

A Vagus terápia során a test 10. agyidegén dolgozom, amivel a test vegetatív idegrendszeri egyensúlyát segítek létrehozni. A terápia a stresszkezelési készséget javítja, így biztosítva a jobb szervi funkciókat.
A környezeti problémáidon nem tudok (sajnos) segíteni, de az „ideged csillapításában” igen.

• Rosszul alszol?
• Csupa feszültség a nappalod?
• Kattogsz egész éjjel?
•  Időnként össze-vissza ver a szíved?
• Romlik a terhelhetőséged?
•  Hamar kifulladsz?
•  Nehogy most add fel!
•  Gyere, segítek!

Várható előnyök

A Vagus terápia számos előnnyel járhat a stressz és az általános jólét terén. A kezelés hatására sajnos nem lesz elviselhetőbb a szomszéd, nem lesz kedvesebb a főnök és sajnos a számlák összegét se fogom tudni csökkenteni, de az idegrendszered paraszimpatikus aktivitására tudok pozitív hatást gyakorolni. Így ezáltal nem szükséges elköltöznöd, sem munkahelyet váltanod, hiszen a külső problémák negatív hatását megtanulod magadban pozitívvá alakítani.

A terápia lehetőséget ad a stressz csökkentésére és a belső egyensúly elérésére. 

Ne feledd, a Vágus Terápia nem csupán egy újabb trend, hanem egy hosszú távú megoldás a stressz kezelésére és a belső harmónia elérésére.

Ha bármikor úgy érzed, hogy szükséged van erre a típusú terápiára, ne habozz szakemberhez fordulni. Egy szakértői segítség igazi iránytű lehet az optimális mentális és fizikai állapotod eléréséhez.

Források:

egeszsegvonal.gov.hu

A TESTI, LELKI VÁLTOZÓK ÉS A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KÖZTI
ÖSSZEFÜGGÉSEK, Kern Boglárka, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék, Budapest, Témavezető: Prof. Bodzsár Éva DSc

Diádikus stressz és megküzdés – elméleti modellek és alkalmazások MARTOS JÚLIA1 – SALLAY VIOLA1 – SZABÓ EVELIN2 – TÓTH-VAJNA RITA2 – MARTOS TAMÁS1 1 Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológiai Intézet, Szeged 2 Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Budapest

Egészségtelen életmód – túlhajszolt, stresszel teli élet. A stressz inger-, válasz és tranzakcionalista típusú megközelítése. A stresszel való megküzdés (cooping). Szelei Antónia Szerző 1 Okl. Egészségfejlesztés Tanár, Okl. Andragógus Tanár, Szociálgerontológus, Diplomás Ápoló

aok.pte.hu

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

A Dorn módszer egy biztonságos, holisztikus szemléletet is magába foglaló manuális technika. Dieter Dorn a ’70-es években fejlesztette ki a népi gyógymódot felhasználva. A módszer „varázslatossága” maga a szemlélete és a kellemes, fájdalmatlan technikában rejlik.

Segítségével hatékonyan lehet kezelni hátunk, nyakunk, derekunk, illetve végtagjaink ízületi fájdalmait is.

Kinek ajánlják a Dorn módszert?

A Dorn módszer számos egészségügyi problémánál jelenthet megoldást:
– Hátfájás
– Gerincferdülés (scoliosis)
– Ízületi problémák
– Egyéb, csontokkal kapcsolatos elváltozások vagy betegségek
– Gerinchez közeli, izom eredetű fájdalmak
– Fülcsengés (Tinnitus)
– Szervi problémák (Diabetes, májproblémák, veseproblémák)
– Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)
– Parkinson-kór / Alzheimer betegség
– Down-szindróma miatti mozgásszervi panaszok
– Szempanaszok, fülbetegségek
– Allergiák, gyakori megfázások, bőrproblémák
– Menstruációs problémák
– Emésztési zavarok
– Hajhullás

Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a Dorn módszer nem direkten tud segítséget nyújtani az előbb felsorolt panaszokra, hanem a statikailag felborult mozgatórendszerünk és a vele szoros kapcsolatban álló idegrendszer működésének javításán keresztül.

Mi is az a Dorn-módszer?

A Dorn módszer az egész testet átkezelő, kellemes manuális rásegítéssel végzett terápia, amiben a páciens maga is részt vesz a gyógyulás folyamatában. A módszer megismerése („barátkozása”) után önkezelési technikákat is tanulhat a páciens. A terapeuta felméri, megvizsgálja a páciens állapotát, majd a módszer ismertetését a házi feladatok átbeszélése, magtanulása követi.

Természetesen, mint a legtöbb manuálterápiás kezeléseknél is, a Dorn módszernél is szembe találkozhatunk kontraindikációkkal (olyan tünetek, betegségek, amik, amíg fenn állnak nem lehet alkalmazni a kezelést, ide tartozik például az akut lázas állapot), de alapjáraton veszélytelen technika, kevés kontraindikációval.

A már fennálló tüneteink kezelésére, de akár megelőzésre (prevencióra) is tökéletesen alkalmas.
Fontos megjegyeznünk, hogy testünket szinte álandó jelleggel éri valamilyen mértékű külső, ártó hatás. Nem kell feltétlenül balesetre, vagy ártó szándékra gondolnunk, de derekunkra, hátunkra, nyakunkra és a végtagjainkra már egy rosszul berögződött ülésmód is kártékony lehet.

Az sms nyakról már korábban is láthattak érdekes posztot az instagram oldalunkon.

Egy korábbi blogbejegyzésünkben pedig már említést tettünk a dominó effektusról is.

Domino effektus

Még egyszer röviden érdemes végig gondolni az effektus lényegét a testünk szemszögéből.
Testünk alapjáratból sem egy szimmetrikus alkotás és ez így is van rendben. Az aszimmetria ellenében testünk egészséges állapotban is remekül tud működni, megfelelő statikai körülmények között. A statika megborulásához, azonban nem kell nagy behatásnak történnie, hogy boruljon a „dominó”.

Vegyünk példának egy egyszerű vállfájdalmat (jelen példához lényegtelen, hogy trauma miatt, vagy csak szimpla megerőltetés miatt fáj). A fájdalom miatt az érintett testrészünket automatikusan félteni, óvni fogjuk és kevesebbet fogjuk használni, mint normális állapotban.
Ha mondjuk a bal vállunk a fájdalmas, a jobb oldalunk lesz a domináns, azért, hogy védje a „sérült” részt. Jobb oldalunkat túlerőltetve létrehozunk egy megborult izomegyensúlyt (amiben az egyik oldalunk túl dolgozik, a másik oldal pedig túlnyúlik), aminek hatására előbb- utóbb az ízületekben is létre fogunk hozni blokkokat, illetve „túlmozgásokat”.
Sosem leszünk tökéletesen szimmetrikusak, azonban törekedni mindig érdemes.
A szimmetrikus kezelés kivitelezéséhez és a kötőszövet, idegvégződések „újrarendezéséhez” gyakran kiegészítő kezelésként (de van, hogy csak magában is elegendő) a Breuss-masszázst is szokás alkalmazni a terápia megkezdése előtt.

Mi az a Breuss-masszázs?

A gerinc mellett végzett lágy masszázs technikát hívjuk Breuss-masszázsnak. Segítségével tovább oldhatóak a mélyebben elhelyezkedő blokkok, így akár még hatékonyabbá téve a Dorn terápiát.

A Breuss-masszázs segítségével nem csak mobilizálni, illetve lazítani tudjuk a hátizmainkat, hanem a gerincoszlop nyújtására is hatást tudunk gyakorolni. A masszázs során használt gerincnyújtó technikákkal hatékonyan tudjuk csökkenteni a porckorongok lágy szövetek által okozott terhelést, így a regenerálódásban is nagy szerepe van.

A Dorn terápia a lelkünk gyógyítója is lehet?

Egy kis holisztikus szemlélet.
Gerincünk területén létrejött csigolya blokkok, aszimmetrikus elváltozások, szövetfeszülések, illetve túlnyúlások okozhatnak belső szervi- és pszichés megbetegedéseket. A megbetegedett szerv, tünetein keresztül a hozzátartozó meridiánokhoz vezet.

Meridiánoknak nevezzük azt a fajta vezetékrendszert, amiben erek, idegek és nyirokutak egyaránt megtalálhatók. Minden szervünkhöz tartozik egy-egy meridián vonal.
Ha egy adott szervünk megbetegszik, akkor a hozzá tartozó meridián energia ellátása blokk alá kerülhet, amely gyakran a hozzá tartozó csigolyára is hatással van (blokkolódhat, vagy akár el is csúszhat).

„Professzor Ádám György szavaival élve az ember érzékszerveinek rendszere a pszichikum (a lelki jelenségeink összességének) kapuja, hiszen a külvilágból érkező információ csak rajtuk keresztül juthat a feldolgozásukat végző idegrendszerbe (Ádám 1976).” (real.mtak.hu)

A minket érő környezeti ingerek felfogásában a receptoraink állnak a rendelkezésünkre. A receptorok fogadják és ingerületté alakítják, majd a keletkezett ingerület elektromos jelei az agy központi részében válnak érzékletté.
Az inger erőssége, az érzéklet intenzitása és az idegi aktivitás erőssége közötti erős
kapcsolatot egyértelműan bizonyítják az eddig végzett pszichofizikai kutatások.

Íme pár lelki eredetű betegség:

Ízületi gyulladás:

A túlzott feszültségben élő emberek betegsége. Ilyenkor az ember mindig rohan, késésben van, mindig van mit csinálnia és sosem hagy magának időt a lazításra.

Mért probléma ez?

„Esetükben arról van szó, hogy ha képtelenek saját maguknak megálljt parancsolni, és egy kis pihenőt adni, akkor a pszichéjük állít eléjük sorompót, és ítéli őket rövidebb-hosszabb pihenőre. Azért, mert a “szervezetük nem hagyja halálba rohanni őket”. A fájdalommal
megvédi őket saját maguk őrült rohanásától is.”  (harmonia-centrum.hu)

Az állandó rohanás és a megfelelési kényszer miatt sok teher a vállunkon marad. Ez nem csak a lelkünket, de a vállunkat is elég könnyen tönkre teheti.

És még sorolhatnánk.
Érdemes külön-külön is foglalkoznunk a fájdalmas területünkkel, azonban mindig érdemes az egész embert és annak saját statikáját is figyelembe venni.

Ebben tudunk mi segíteni, így, ha bármi kérdése van, vagy hasonló panaszokkal küzd, keressen minket bizalommal.

Képek:

pexels.com

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

A térd egyik leggyakoribb betegsége a térd artrózis, amely világszerte akár 302 millió
egyént is érinthet. Ha arra gyanakszol, hogy ez áll a térdproblémáid hátterében, akkor valószínűleg nem vagy ezzel egyedül. A tünetek általában csak lassan, évek alatt alakulnak ki, de vannak olyan jelek, amikre érdemes odafigyelni.

A térd artrózis leggyakoribb tünetei közé tartoznak a következők:
– térdfájdalom, ami mozgásra, lépcsőzésre fokozódik
– kattogó, ropogó hang a térd behajlítása vagy mozgás közben
– ülőmunka, pihenés utáni ízületi merevség érzése

Térdfájdalom

Bár nem minden esetben jelentkezik térdfájdalom, de ez az egyik leggyakoribb
panasz, amivel ilyenkor gyógytornászhoz fordulnak a betegek.

A fájdalmat ilyenkor több tényező is kiválthatja.
Egyrészt a térdben található, folyadékot termelő membrán (más néven szinoviális
membrán) gyulladása, károsodása, másrészt a térd körüli izmok gyengülése is
okozhatja a fájdalmat. Ugyanakkor a térdfájdalom hátterében nem csak szervi,
hanem lelki okok is állhatnak.

A porc degenerációs probléma egyrészt az időskor velejárója is lehet. Ha azonban ez
már fájdalommal is jár, akkor mindenképp érdemes szakemberhez fordulni.

A térd artrózissal kapcsolatban gyakori tévhit, hogy a testmozgás vagy fizikai
aktivitás (pl. séta, biciklizés) rontja a térdízület állapotát. Valójában a mozgás
hiánya csak tovább ront a helyzeten, mert így a térd körüli izmok tovább
gyengülhetnek. A kutatások szerint a testedzés segíti a vérkeringést, és a
folyadéktermelést a térd izmaiban, ami csökkentheti a fájdalmat. Ilyenkor olyan
hormonok is felszabadulnak, melyek segítenek a fájdalom csökkentésében és a
közérzet javításában.

Ha kezelni akarjuk a problémát, akkor forduljunk gyógytornászhoz, aki segít
megtalálni a megfelelő mozgásformát számunkra.

Ropogó, kattogó hang

Bár a térdropogás sokak számára ijesztő lehet, ez elég gyakori problémának számít a népesség körében.

A kattogó térd hátterében néha teljesen hétköznapi okok is állhatnak.
A ropogó hangnak sok esetben pszichológiai oka van, de okozhatja a térdben található gázbuborékok (crepitus buborékok) felhalmozódása is. Jobb esetben csak egy vízhiány, kötőszöveti ridegség okoz ropogó hangokat az adott területen.

Abban az esetben, ha a kattogó hang már fájdalommal is jár (térdprobléma jele is
lehet) ezért érdemes szakemberhez fordulni a problémával.

Ízületi merevség

Artrózis esetén gyakran előfordul, hogy hosszabb pihenés, ülés után merevséget érzünk vagy a mozgás elkezdése fájdalomérzettel jár (ez az ún. „indítási fájdalom”).
Ez a merevség általában nem tart tovább 30 percnél és a mozgás hatására fokozatosan javul. A problémát a térdízületeink nedvesítését szolgáló folyadék csökkent termelődése okozza. Ha a folyadékból kevés van, akkor az merevséget okozhat az adott területen.

A testedzés ilyenkor segíti a folyadék termelődésének a helyreállítását.
Jó hatással lehetnek az olyan könnyebb gyakorlatok mint pl.
– felkelés előtti térdhajlítás, nyújtás 10-12 alkalommal
– felkelés után mini guggolás végrehajtása

A hőterápia (pl. meleg vizes palack alkalmazása 10-15 percig) szintén elősegítheti az izmok relaxációját és javíthatja az állapotot.

Összességében elmondható, hogy térd artrózis olykor zavaró, megterhelő lehet, de a megfelelő módszerekkel a tünetek kezelhetőek, és az életminőségünk javítható.

Ha hasonló problémát tapasztal, keressen minket bizalommal, foglaljon időpontot a centrumunkban.

A térd egyéb betegségeiről (keresztszalag szakadás, Baker-ciszta) itt és itt olvashat.

Forrás:

lifemark.ca

turkizmedical.hu

elethosszig.hu

artroflex.hu

biotechusa.hu

Főkép:

Image by stefamerpic on Freepic

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

   Felmerülhet a kérdés sokaknál, hogy mi történik pontosan egy gyógytorna kezelés során. Mire jó a gyógytorna? Milyen problémával érdemes gyógytornászhoz fordulni? Valóban szükség van rá?

A gyógytornász valójában a legtöbb testi panaszunkra tud megoldást nyújtani.
Nemcsak a fájdalom csökkentésében, az izmaink erősítésben tud segíteni, de az egyensúly és motorikus képességen is tud javítani (azaz bármilyen problémában, ami a mozgásunkra hatással van).

Mi történik az első kezelésen?

A gyógytornász első kezelés alkalmával részletesen kikérdez majd a fájdalmadról, sérülésedről, és közösen megállapítjátok a kezelés célját.

Majd ezután számos fizikai vizsgálatot elvégez:

– Megfigyeli a testképet, a testkontúrokat, a testtartást,
– Vizsgálja az izmok rugalmasságát, az ízületek mobilitását és mozgástartományát,
-Feltérképezi az esetleges reflexes izomfeszüléseket, izomegyensúlytalanságokat,

-Felderíti az esetleges nyújthatósági problémákat,
– Meghatározza az izmok erejét, valamint funkcionális állapotát,
– Teszteli az ízületi stabilitást, valamint a motoros kontroll működését, izomaktivációt stb.

Ezek a tesztek azért szükségesek, hogy a gyógytornász fizikális vizsgálattal olyan következtetéseket tudjon levonni, amely segítségével a leghatékonyabb kezelési tervet tudja összeállítani a probléma megoldására.

Mire jó tehát a gyógytorna?

 A gyógytorna kezelés során manapság már teljesen természetes módon alkalmazott kiegészítő technikák már rövid távon is képesek enyhíteni a tüneteinket és akár a probléma gyökerét is képesek megszüntetni.

Ezeknek a technikáknak köszönhetően olyan myofasciális (izom és kötőszöveti) feszültségeket csökkenthetünk, amelyek korlátozzák az ízületek mobilitását, illetve az egész hálózatos rendszerre negatív hatást gyakorolnak.

 Olykor azonban nem ennyire egyszerű, és az eredmény több időt és energiabefektetést vesz igénybe, mint amire számítunk.

Sokan  azt gondolják, hogy a gyógytorna valamiféle „csodaszer”, ami azonnali megoldást nyújt a panaszainkra, de sajnos ez nem mindig igaz.

A gyógytornász valójában végigkíséri a klienst a folyamaton. Elmondja, hogy milyen dolgokra figyeljen a beteg. Segít a sérülések utáni rehabilitációban, hogy az illető fokozatosan térhessen vissza a napi rutinjához. Tehát a gyógytorna kezelés valójában egy hosszabb folyamat és sok kitartást igényel.

A kezelési folyamatot számos dolog megszakíthatja. Sokan idő előtt abbahagyják a kezelést, mert már nem éreznek fájdalmat az adott testrészben.
Mások hamar türelmetlenné válnak, ha nem látnak azonnali eredményt.

Érdemes azonban kitartani, ha jó eredményt akarunk elérni.

Összefoglalva tehát mire számítsak a gyógytorna kezelés során?

– A gyógytornász felmér és kideríti a probléma gyökerét,
– Tájékozódik a kórelőzményről,
– Elkészít egy kezelési tervet és kitűzi a célokat,
– Előírja a terápiás tervet,
– Végigkíséri a fejlődési folyamatot,
– Bátorít, tanácsokkal lát el a kezelés alatt.

Minden kezelés egyéni és saját igényre van szabva.

Ezért is fontos a kliens és a gyógytornász közötti folyamatos kommunikáció és a kezelési terv megbeszélése. A terapeuta mindig jót akar, ezért fontos visszajelezni számára, hogy mennyire volt hasznos a kezelés. 1-2 alkalom nem fogja megoldani a problémát. A rendszeres kapcsolattartás, utánkövetés is fontos, így a kezelés még jobb eredménnyel zárulhat.

Forrás:

thephysiocompany.com

collegept.org

advancedhealthphysio.com

gyogytornaszok.hu

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!

A mozgásszegény életmód, fizikai inaktivitás számos veszélyt rejt magában. Mivel a számítógépek, elektronikai eszközök világát éljük, az életünkből háttérbe szorult a mozgás, nem tartunk rá túl nagy igényt.

Az amúgy is egyre jobban felgyorsuló világunkban a rohanás alatt is kényelmesen elérhető előre csomagolt ételek, gyorséttermi láncok, mind csak hozzájárulnak ahhoz a szomorú tényhez, hogy az elhízás már népbetegséggé nőtte ki magát.

Mindezeket fokozza, hogy az elmúlt éveknek (koronavírus járvány) köszönhetően jelentősen megnőtt a mozgásszegény magatartás, mind a munka, mind pedig a szabadidő szempontjából. Az, hogy számos ember otthon maradt, betartották a járványügyi védekezéssel kapcsolatos szabályokat és javaslatokat, negatívan befolyásolták az emberek fizikai aktivitási magatartását. És az azóta fennmaradt homeoffice sem segített visszabillenteni a mérleget.

Sokkal több időt töltünk a képernyő előtt, ami később hatással lesz a testi és a lelki egészségünkre, alvási szokásainkra és életminőségünkre.

Fontos, hogy a gyermekekre is oda kell figyelni, ugyanis az ő aktivitásuk is jelentősen lecsökkent a korábbi online oktatás által, vagy a 8-tól 4-ig iskolában üléssel. Náluk fokozott figyelmet az elegendő fizikai aktivitásra, ugyanis a gyermekkori elhízás megnöveli minden betegségnek a kockázatát, valamint ez a kritikus korosztály felnőttkorban is nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott.

A mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás, kortól és nemtől függetlenül, a két leggyakoribb oka a túlsúlynak és az elhízásnak.

Ezt az okozza, hogy manapság rendkívül sok ember folytat ülő életmódot, munkájából kifolyólag inaktív a nap legnagyobb részében. Emiatt az energiafelhasználása alacsonyabb, mint az energiabevitel, így kialakul a súlyfelesleg.

Az ezek miatt kialakult, krónikus kardio-vaszkulo-metabolikus betegségek költségei nagyon magasak nemcsak a beteg ember számára, hanem az intézményeknek és az országnak is. A szív- és érrendszeri betegségeknek, valamint más krónikus betegségek széles körének egy módosítható kockázati tényezője a fizikai inaktivitás.

Kiemelten magas rizikófaktor a következő betegségek esetén: diabétesz mellitusz, metabolikus szindróma, a rákos megbetegedések (főleg a vastagbél és emlő daganatok), a magas vérnyomás, a csont- és ízületi betegségek (oszteoporózis és artrózis), valamint a depresszió.

A mozgásszegény életmód, fizikai inaktivitás tulajdonképpen a 4. vezető haláloknak is tekinthető.
Az ülő életmóddal szinte karöltve jár a helytelen tartás, az ebből kialakult gerinc görbületének deformitásai (pl. szkoliózis, fokozott háti kifózis), az akut és krónikus derékfájás, az oszteoartritisz, valamint a korai oszteoporózis.

A mozgásszegény életmód ellenszere: A fizikai aktivitás

A fizikai aktivitás az, ami muszkuloszkeletális mozgást igényel, valamint több energiát követel meg, mint pihenést. Így a sportoláson felül a hétköznapi tevekénységeinket is ide sorolhatjuk, mint például a házimunka, vasalás, de a foglalkozásunk alatt végzett munka is ide sorolandó, valamint a közösségi tevékenységeink, hobbijaink és minden egyéb mozgás, amit csak végzünk a nap folyamán.
Ennek mérésére létezik egy nemzetközi mérőszám: a metabolikus ekvivalens (MET). A MET az az érték, amivel az adott mozgás során jellemezhető az energiafogyasztás. 1 MET egy nyugalomban ülő ember energiafelhasználását jelenti. Ezt az oxigénfogyasztással szokták jellemezni.

Az aktivitást az intenzitása alapján három kategóriába tudjuk sorolni. Az alacsony intenzitású, vagy könnyű fizikai munka (pl. a házimunka, gyaloglás az, amit kevesebb, mint 3 MET-tel, a közepes (pl. fűnyírás, porszívózás, kerékpározás): 3-6 MET-tel, valamint a magas intenzitású, vagy nehéz fizikai munka (futás, hegymászás, úszás), amilegalább 6 MET-tel jellemezhető.

Magas intenzitású mozgások alkalmával az egyén pulzusa és légzése körülbelül a maximális értékének a 80%-a körül vagy felette van, közepesnél ez az érték 60-75% között van, alacsonynál pedig 60% alatt.
Energiafelhasználás szempontjából, hozzávetőlegesen ugyanannyinak felel meg 60 perc alacsony intenzitású mozgás, mint 30 perc közepes vagy 20 perc nehéz fizikai munka.

Gazdaságilag is megéri:
A magasabb jövedelmű országokban megfigyelhető, hogy a fizikailag aktív személyek sokkal inkább egészségtudatosabbak, így kevésbé dohányoznak és egészséges étrendet választanak.
Szinten tartani, vagy javítani az egészségünket egészséges életmóddal, mozgással olcsóbb, mint különböző beavatkozásokkal, kezelésekkel, gyógyszerekkel.

Na de mennyit érdemes mozogni?

A legtöbb ajánlás szerint a felnőtteknek legalább heti 150 percet lenne ajánlott mozogniuk közepes intenzitással, vagy 75 percet erőteljes intenzitással, és hetente legalább két napon izomerősítő tevékenységeket kellene végezniük.
Az idősebb felnőtteknek ajánlott többkomponensű fizikai tevékenységet végezniük, amely magába foglalja az egyensúlyi edzést, valamint a mobilizáló és izomerősítő tevékenységeket.

A fizikai aktivitás hatása

– A fizikai aktivitás segít fenntartani az egészségünket azáltal, hogy számos
szervrendszerünkre jótékony hatással van.

-Segít az ideális testsúly megőrzésében és a fogyásban: ahhoz, hogy a súlyból veszíteni tudjon valaki, ahhoz több energiát kell elégetnie a különböző tevékenységekkel, mint amennyit bevisz a táplálkozással. Így a súlyvesztés eléréséhez vagy a bevitt energiamennyiséget kell csökkenteni, vagy annak elégetését kell növelni.

– A mozgás elősegíti az endokrin rendszer harmonikus működését, valamint az
immunfolyamatokat is kedvezően befolyásolja, ennek következtében akár a daganatos megbetegedések esélyét is csökkentheti.

– Az aerob mozgásformák, mint például a kocogás, futás, kerékpározás javítja az
oxigénfelvételt és ezáltal a szív- és érrendszer funkcióját. Ez pedig csökkenti a szervrendszer megbetegedéseinek rizikóját, illetve a
betegség lefolyásának súlyosságát.

– A kutatások azt mutatják, hogy a fizikailag aktív emberek körében akár 30%-kal kevesebb a mortalitás bizonyos betegségekben, mint inaktív társaiknál.

– Az idegrendszerre is jótékony hatással bír.

– Kutatások igazolják, hogy a demencia kialakulását is késlelteti a rendszeres mozgás.

– Továbbá a felnőttek és az idősödő egyének számára a fizikai aktivitás javítja az egyensúlyt, az erőt, a koordinációt, a rugalmasságot, a kitartást, mentális egészséget,motoros kontrollt és kognitív funkciókat. Így a megfelelő rugalmasság, egyensúly és izomtónus közvetve csökkenti az elesés kockázatát is idős korban.

Felhasznált irodalom:

Apor, P. Dr. (2010): Az egészség ára. A gazdaságosság kérdései életmód változtatás és
gyógyítás terén. Orvosi Hetilap, 151(19), 788–794
– Pfau, C., Pető, K., Bácsné Bába, É. (2019): A fizikai aktivitás, mint egészségbefektetés.
Egészségfejlesztés, 60(1):31–44
– Poór, G. (2019): A fizikai inaktivitás népegészségügyi jelentősége. Magyar Tudomány,
180(10):1530–1538
– U.S. Department of Health and Human Services (2008): Physical Activity Guidelines
Advisory, Committee Report. https://health.gov/sites/default/files/2019-09/paguide.pdf
– U.S. Department of Health and Human Services (2018): Physical Activity Guidelines
Advisory Committee Scientific Report. Washington
https://health.gov/sites/default/files/2019- 09/PAG_Advisory_Committee_Report.pdf
– WHO (2000): Obesity: preventing and managing the global epidemic, Geneva
https://www.who.int/nutrition/publications/obesity/WHO_TRS_894/en/
– WHO (2010): Global recomendations on physical activity for health.
https://www.who.int/dietphysicalactivity/global-PA-recs-2010.pdf
– WHO: https://www.who.int/ncds/prevention/physical-activity/intensity/en/

Kérdésed van? Hozzászólnál?

Kommentelj a Vanderlich Mozgáscentrum Facebook-oldalán!