A térdkopás sokszor komoly fájdalommal járhat, amely az első stádiumban csak járáskor vagy elinduláskor jelentkezik, később azonban már hosszabb ideig tartó ülés esetén is panaszt okoz. 

Életünk során sok mindent kikoptatunk. Beszélhetünk itt egy kedvenc cipőről, vagy éppen egy imádott táskáról. Az ember emlékezete is az idő előrehaladtával is folyamatosan kopik, ahogyan az ember gyermekkori barátai, társai is elkophatnak az évek során.

Ha az ember szerencsés ezeket a dolgokat csak hosszú évek múltán kényszerül lecserélni, ahogyan az ízületeit is.

Amióta az ember két lábon jár, azóta a csípő-illetve térdízületeink sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint előtte, hiszen így már teherviselő felszínként funkcionálnak.

Bármilyen tevékenységet is végzünk, ízületeink napi szinten mindenképpen kemény munkának vannak kitéve. Azonban vannak kiemelt kockázattal járó területek, melyeknél gyakoribb a térdkopás is.

Például a kamionosok, buszvezetők vagy egyéb sok ideig tartó üléssel járó tevékenységet végzők térdízületi porca nem kap megfelelő táplálást.

Ennek megértéséhez fontos tudni azt az információt, miszerint a porcokban nincsenek erek, így annak táplálása az ízületi folyadék révén történik meg, amely áramlása pedig a térd hajlítása és nyújtása során valósul meg. Amennyiben hosszú időn át a térdünk hajlítva van, nem tud a folyadék megfelelően áramolni, így a porcszövet tápanyag nélkül marad. Tehát a mozgáshiány nagymértékben hozzájárul a kopás kialakulásához.

Lehet, hogy ezt nem is gondoltuk volna, hiszen az lenne a logikus, hogy azoknak kopik el leginkább a térdízülete vagy csípője, aki hatalmas terhelésnek teszi ki őket naponta.

Például akik rajta térdelnek, akár beszélhetünk a burkolókól, vagy egyéb hasonló munkát végzőkről, vagy olyan foglalkozásokról, akik nagy súlyokat mozgatnak meg saját lábukat terhelve azzal (rakodó munkát végzők). Náluk szintén fennáll a kockázat, hogy a nagy terhelésből adódóan az ízületi porcfelszín túlterhelődik, így az erőbehatás miatt kopni fog.

izületi porckopás

Mi lehet a térdkopás oka?

Egyesek szerint az arthrosis (ízületi porckopás) a mozgásszervi rendszerben fellépő fájdalom leggyakoribb oka.

Bizonyos publikációk szerint az Egyesült Államok 25 és 74 év közötti lakosságának egyharmadánál radiológiailag is nyilvánvaló kopás figyelhető meg a csípő, a térd vagy a kéz kisízületeinek valamelyikében, és a prevalencia az életkor előrehaladtával növekszik. Ha ezekből a problémákból eredő pénzügyi kieséseket vizsgálnánk, látnánk, hogy sajnos az aktív tevékenységből való kiesés, a táppénz valamint a rokkantsági járadékok komoly gazdasági terheket jelentenek, hiszen gyakran az aktív munkaképes társadalmat érintő problémáról beszéltünk.

Az pedig, hogy a radiológiai felvétel mutat-e elváltozást, nem biztos, hogy összefügg a fájdalmunkkal. Sokszor érezhetünk fájdalmat a képalkotó vizsgálat nélkül is, ami eredheti a szöveti feszülésekből vagy megváltozott terhelési viszonyokból.

Emellett azt is elmondhatjuk, hogy egy kifejezetten nagymértékű térdkopás esetén nem biztos, hogy fájdalmat fog érezni az illető. Ez függhet az izomrendszer fejlettségétől, annak stabilizáló szerepétől vagy az egyéni sajátosságoktól. Gondolok itt a fájdalomérző receptorok érzékenységére, az egyén fájdalomtűrő képességére, az érzelmi és lelki állapotára. Tehát, hogy hogyan viszonyulunk a fájdalomhoz, amely tulajdonképpen prezentálhatja az eddigi életünkben átélt eseményeket is.

Mindenképp bonyolult a téma, mindenki másképp éli át a fájdalmat.

Ugyanolyan mértékű elváltozás valakinek hatalmas fájdalommal járhat, másnak viszont meg se kottyan, tudomást sem vesz róla.

Tehát a térdkopás kórképet sem szabad elhanyagolnunk, ugyanis igen súlyos következményekkel járhat, nem csak idősebb populációban.

térd

Csípő és térdkopás háttere, tünetei, kezelése

Ebben a blogbejegyzésben egy kalap alatt szeretnénk bemutatni a csípő- és a térdízület kopásának hátterét, tüneteit és kezelési lehetőségeit.

A legfontosabb tünetek közé sorolhatóak a térdfájdalom (elsősorban indítási fájdalomként jelentkezik, miszerint azt érezzük reggel, hogy be kell járatnunk a térdünk.). Későbbi stádiumban már nyugalmi fájdalommal is járhat, időszakonként jelentkező duzzanat, kattanó hangok az ízületben és az ezekből adódó mozgáskorlátozottság.

A csípő és térdkopás kockázati tényezői közé sorolandó a túlsúly, korábbi trauma, tengelyeltérés (például térdnél „X” láb, vagy „O” láb), tumoros elváltozás, instabilitás (szalag elégtelenség, vagy hiány).

Az előbb felsorolt tényezők miatt azon a területen kezdődik meg a porckopás, ahol a terhelés sokkal nagyobb, mint az ízület többi részén. A helytelen tartás miatt a szalagok megnyúlnak, izmok zsugorodnak-feszülnek, máshol pedig gyengülnek. Elsősorban a porcfelszín indul el a kopás kellemetlen lépcsőjén, amit később már a csontfelszín is követni fog. A nem megfelelő terhelés miatt olyan kóros mozgásformákat alkalmazhatunk, ami akár a többi ízületeinkre is hatással lehet („kifordított” csípő állása a térdünkben is hasonló csavarást hoz létre, amivel a térdszalagrendszert is egy kóros tartásba kényszerítenénk).

A tünetek, fizikai vizsgálat és a röntgen által felállított diagnózist követően orvosi kompetencia eldönteni, hogy az adott ízület állapotát lehet-e konzervatív terápiával (gyógytorna, fizikoterápia) esetleg gyógyszerekkel javítani, vagy pedig műtéti beavatkozás szükséges.

Akármelyik kezelési mód kerül kiválasztásra, semmiképpen sem fogjuk tudni elkerülni a gyógytornász segítő kezeit.

Ha csípő vagy térdkopás esetén a konzervatív terápiára esik a választás, akkor a megfelelő izmok nyújtása, erősítése, illetve mindezek mellett a beteg állapotához mérten alkalmazott lágyrésztechnikák, manuálterápiás fogások alkalmazásának hála, akár a műtétet is elkerülhetjük. Mindezek mellett visszatérhetünk egy fájdalommentes élethez, amit nem keserít tovább a mozgáskorlátozottság sem.

Gyógyszeres kezelések alkalmazását a megfelelő mozgáskultúrával is sikeresen lehetne minimalizálni (csak gyulladt állapotban alkalmazni, nem állandó jelleggel).

Azonban, ha mégis műtétre kerül a sor, legyen szó protézis beültetésről, vagy egyéb sebészi beavatkozásokról, a műtét után is erősen javasolt a gyógytorna folytatása. Ugyanis akárhány műtéti beavatkozás, annyiféle tiltott mozgásforma létezik.

 

A gyógytornász segít felépíteni egy egyénre szabott kezelési tervet, aminek hála az akut szakaszon túl a későbbi időszak rehabilitációját is segíti. Mindezeknek hála pár hónap lezajlása után már bátran élvezhetjük a kemény munka gyümölcsét és fájdalommentesen tudjuk folytatni az életünket.