Sokszor jellemezzük magunkat a jobb vagy bal agyfélteke domináns gondolkodásúnak.

Eszerint, ha jó logikával, analitikus gondolkodással és beszédkészséggel rendelkezünk, akkor bizony bal agyfélteke
dominánsnak kell lennünk. Viszont, ha inkább a kreativitás, vizuális képességek és művészi hajlam és
magasabb érzelmi intelligencia dominál, akkor jobb agyfélteke dominánsnak számítunk.

Legalábbis
így gondoljuk. Azonban azt kell, hogy mondjam, a dolog nem ennyire fekete vagy fehér.

balkezesség

Természetesen vannak főbb jellemvonások, amelyek inkább az egyik vagy a másik agyféltekére jellemzők. Viszont azt fontos tudni, hogy a két agyfélteke között nagyon fontos kapcsolatrendszer van, és az együttes működésük adja a teljes egészet.

Miben különbözik a két agyfélteke?

Számos korai megfigyeléssel és mai vizsgálattal kimutatták, hogy a két agyfélteke állománybeli különbségeket, aszimmetriát mutat.

Miben nyilvánul meg a két oldal közti különbség?

Az legfontosabb különbség, hogy az emberek legnagyobb hányadánál a beszédértés központja a bal oldali halántéklebenyben található (Wernicke-terület). Amennyiben az illető jobbkezes, tehát a mozgató pálya szintén a bal féltekéből indul, bal oldali dominanciáról beszélünk. Emellett azt is fontos elmondani, hogy a jobbkezeseknél szintén a bal oldalon, a homloklebenyben található a motoros beszédközpont (Broca-terület).

Az érdekesség viszont az, hogy amennyiben valaki balkezes, a beszédközpont az eseteknek a kisebb százalékánál van az ellentétes jobb oldalon.

Tehát elmondható, hogy a kezesség, a beszédközpontok és az oldaliság összefüggéseket mutatnak.

Nagyon fontos megértenünk ezeket az összefüggéseket, hiszen ezek főként agyi károsodáskor mutatkoznak meg.

Ha egy jobbkezes egyénnél a bal oldali homloklebeny károsodik, akkor ún. motoros afázia jelentkezik, ami megegyezik a beszédképtelenséggel.

Ha egy jobbkezes egyénnél a bal oldali halántéklebeny károsodik, akkor ún. szenzoros afázia jelentkezik, amely pedig a beszédértés zavarát okozza.

  • balkezesség
    Úgy hiszik, hogy a kezesség genetikai tényezőkön is múlhat.

Tehát mitől függ a kezesség?

Úgy hiszik, hogy a kezesség genetikai tényezőkön is múlhat. Viszont egyértelmű, hogy a baloldali dominanciáról beszélünk, akkor az baloldali beszédszerveződéssel és a jobb kéz meghatározó szerepével jár együtt. De nem teljesen ugyanez a jellemző, ha valaki balkezes. Ebben az esetben nem mindig egyértelműen jár együtt a jobb oldali dominancia és a jobb oldali beszédközpont.

Elmondható, hogy a lakosságnak hozzávetőlegesen a 80%-a jobbkezes, 10%-a balkezes és a maradék pedig kétkezes.

Sajnos a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem lehet megmondani, hogy a beszédközpont  vagy a kezesség oldalisága alakul-e ki előbb? De az is fontos megállapítás, hogy az oldaliság  kialakulása nem teljesen egyezik meg a beszédközpont oldaliságával. Valószínűsíthető, hogy az idegrendszer kialakulása során az embrionális fejlődés korai időszakában a sejtek vándorlása, és az ehhez hozzájáruló gének és fehérjék által alakulhat ki az oldaliság.

De melyik kezem a domináns?

Létezik egy nemzetközileg elismert teszt, amelyet Edinburgh Handedness Inventory-nak neveznek. Ezzel a teszttel olyan alaptevékenységeket vizsgálnak, amelyek a mindennapi életünket képezik, és meg kell válaszolni, hogy azokat jobb vagy bal kézzel végezzük.

De könnyen megfigyelhetjük magunkat a következő szituációkban, amelyek a domináns oldali kézhasználatra utalhatnak:

  • Integetés melyik kézzel történik?
  • Alkarkulcsoláskor melyik kéz van felül?

És, hogy a feltett kérdésre mi a válasz?

Manapság már tudjuk, hogy az agyféltekei dominanciának semmi köze sincs az intelligenciához. Valójában nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy egyik jobb lenne a másiknál. Nyilván életmódbeli nehézségek adódhatnak….

Akár íráskor (balról jobbra), étkezéskor (az ülésrend kialakítása), különböző eszközök használatakor (olló) nehézségekbe ütközhet egy balkezes, viszont ezek könnyen leküzdhető dolgoknak bizonyulnak.

balkezesség

Sajnos a közelmúltban még gyakran le akarták szoktatni a balkezes gyerekeket a domináns kezüknek használatáról. Ma már tudjuk, hogy nem lehet csak úgy egy nyomógombbal átállítani az agyunkban, hogy éppen jobb vagy bal kezesek legyünk. Ez az elavult szemléletű pedagógia mára már majdhogynem elfeledett. A kutatások bizonyítékai, miszerint a kezesség kérdése biológiai alapokon, nem pedig megszokáson alapul, szerencsére a legtöbbek számára nyilvánvaló és megkérdőjelezhetetlen.

Felhasznált irodalom

Zoltán, D. N. (2019). A csodálatos agy. Budapest: Semmelweis Kiadó.

Szirmai, I. (2017). Neurológia Egyetemi tankönyv. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Feliratkozás

Iratkozz fel hírleveleinkre:

*Az adatlap kitöltésével elfogadja az adatkezelési tájékoztatót

csoportos preventív gerinctréning